Macskaszemhatású pezzottait

A macskaszem pezzottait, más néven raspberyl vagy málnaberill, egy ritka és különleges drágakő, amely világszerte lenyűgözi a drágakő-rajongókat.
Vásároljon természetes drágaköveket drágakő üzletünkben
A macskaszem málnaberill (Raspberyl) áttekintése
A pezzottait, amelyet gyakran „raspberyl” vagy „málnaberill” néven forgalmaznak, egy viszonylag új drágakőfaj, amelyet a Nemzetközi Ásványtani Szövetség 2003 szeptemberében ismert el. A macskaszem pezzottait a berill céziumanalógja, egy céziumot, berilliumot, lítiumot és alumíniumot tartalmazó szilikát, amelynek kémiai képlete Cs(Be2Li)Al2Si6O18.
Eredet és felfedezés
Ezt a gyönyörű ásványt Federico Pezzotta olasz geológusról és mineralógusról nevezték el. Kezdetben a macskaszem pezzottaitot vörös berillnek vagy a berill egy új, cézium-berillként ismert változatának hitték. Azonban a valódi berillel ellentétben a pezzottait lítiumot tartalmaz, és a berillásványokra jellemző hexagonális rendszer helyett a trigonális kristályrendszerben kristályosodik.
Szín és kialakulás
A macskaszem pezzottait színe a málnavöröstől a narancsvörösig és a rózsaszínig terjed, a példányok gyakran élénk árnyalatokat mutatnak. A drágakövet először Madagaszkár déli részén, Fianarantsoa tartomány gránit-pegmatit mezőinek miarolos üregeiben fedezték fel. Ezek a pezzottait kristályok általában kicsik voltak, maximális méretük körülbelül 7 cm (2,8 hüvelyk) volt, és táblás vagy izometrikus habitussal rendelkeztek. Ritkaságuk miatt csak korlátozott számú pezzottait kristályt találtak, és a legtöbbjük erősen zárványos, növekedési csatornákat és folyadékfátylakat tartalmaz.
Macskaszemhatás és drágakőméret
A nyersanyag megközelítőleg 10%-a mutat chatoyancy-t, azaz csiszolás után „macskaszem” hatást. A legtöbb csiszolt pezzottait drágakő súlya egy karát (200 mg) alatti, a két karátot (400 mg) meghaladó nagyobb példányok pedig ritkák.
Macskaszem pezzottait Madagaszkárról
A macskaszem pezzottait azonosítása
A macskaszem pezzottait keménysége a Mohs-skálán 8-as, hasonlóan a berillhez. Fizikai és optikai tulajdonságai azonban megkülönböztetik a jellegzetes berilltől. A relatív sűrűsége 3,10, a törésmutatója 1,601 és 1,620 közötti, a kettőstörése pedig 0,008 és 0,011 közötti (egytengelyű negatív), amelyek mindegyike magasabb, mint a berillé.
Fizikai tulajdonságok
A drágakő rideg, kagylós vagy szabálytalan törést mutat, karcszíne fehér. A berillhez hasonlóan a pezzottaitnak tökéletlen vagy közepes bázisos hasadása van. A pezzottaitban a pleokroizmus a rózsaszínes-narancssárgától vagy lilásrózsaszíntől a rózsaszínes liláig terjed, lenyűgöző színjátékot nyújtva. A pezzottait abszorpciós spektruma – kézi, közvetlen betekintésű spektroszkóppal vizsgálva – 485 és 500 nm között egy jellegzetes sávot mutat. Emellett egyes példányok gyenge vonalakat mutatnak 465 és 477 nm-nél, valamint egy halvány sávot 550 és 580 nm között.
Ritkaság és lelőhelyek
Az eredeti madagaszkári lelőhelyek már nagyrészt kimerültek, így a drágakő egyre ritkábbá válik. Macskaszem pezzottaitot Afganisztánban is felfedeztek, bár az anyagot kezdetben céziumban gazdag morganitnak (rózsaszín berillnek) hitték. A morganithoz és a bixbithez hasonlóan a pezzottait is a háromértékű mangánt érintő, sugárzás által kiváltott színcentrumoknak köszönheti jellegzetes színét. Érdekesség, hogy a pezzottait elveszíti a színét, ha két órán keresztül 450°C-ra hevítik, de az eredeti szín gamma-besugárzással helyreállítható.
A málnaberill macskaszem-hatása
A gemmológiában a chatoyancy (más néven macskaszem-hatás vagy "macskaszem-effektus") bizonyos drágakövekben megfigyelhető optikai fényvisszaverődési jelenség. A "chatoyancy" kifejezés a francia "oeil de chat" kifejezésből származik, amelynek jelentése "macskaszem". A macskaszem-hatás vagy az anyag szálas szerkezete miatt alakul ki, mint a macskaszem turmalin esetében, vagy a kőben található szálas zárványok és üregek révén, ahogy az a macskaszem krizoberill esetében megfigyelhető.
Macskaszemhatás a pezzottaitban
A pezzottait esetében a macskaszemhatást tűszerű kiválások okozzák, amelyek a macskaszem-effektus irányára merőlegesen rendeződnek el. A mikroszkópos vizsgálat nem mutatott ki csöveket vagy szálakat a vizsgált mintákban. Ehelyett a tűszerű kiválásoknak a krizoberill három rombos kristálytengelyének egyike mentén történő elrendeződése hozza létre a látványos macskaszem-jelenséget.
Csiszolás és forma az optimális hatásért
Ez az optikai hatás egy selyemorsó ragyogására emlékeztet, ahol a visszavert fény világító sávja mindig a belső szálak irányára merőlegesen jelenik meg. A macskaszemhatás láthatóságának maximalizálása érdekében a pezzottait drágaköveket általában kabosonra – lapos aljú, lekerekített kövekre – csiszolják. Ez a forma, amelynél a szálak vagy szálas szerkezetek az alappal párhuzamosan helyezkednek el, biztosítja a legszebb megmunkált példányokat, amelyeken egyetlen éles fénysáv fut végig a kő forgatásakor.
Minőségi szempontok
Az alacsonyabb minőségű, macskaszemhatású pezzottait drágakövek inkább sávos hatást mutatnak, hasonlóan ahhoz, ami a macskaszemkvarc változatoknál látható. A fazettált kövek általában nem jelenítik meg jól a macskaszemhatást, ezért a kaboson csiszolás a kedvelt forma ehhez az optikai jelenséghez.

















