A De Beers csökkenti az árakat

A De Beers csökkenti az árakat

A De Beers csökkenti az árait. A csiszolt gyémántok piacának nehézkes jövedelmezősége továbbra is a legfőbb aggodalomra okot adó téma az iparágban. A nyers gyémántok ára túl magas volt ahhoz, hogy a gyártók nyereségesek lehessenek. A csiszolt kövek ára nem tartott lépést, és míg a csiszolt gyémántok árának néhány százalékos gyengülését tapasztaltuk, a nyers kövek ára ezt nem követte. Erre a helyzetre reagálva azonban a DeBeers tőle szokatlan módon csökkentette a nyers gyémántok árát a legutóbbi botswanai vásáron (sight). A várt áremelés helyett meglepetésre mintegy 3%-os, egyes kategóriákban pedig még ennél is nagyobb árcsökkentést hajtottak végre. Nem számítunk arra, hogy a csiszolt kövek ára bármennyit is csökkenne ennek az árcsökkentésnek a hatására, mivel ez a lépés minden bizonnyal a gyártókat hivatott segíteni az eleve alacsonyabb csiszolt árakkal szemben.

Ahogy közeledünk a Las Vegas-i ékszerkiállításhoz, a várakozások egy stabil, de nem kiemelkedő rendezvényt vetítenek előre. A közelmúltbeli tengerentúli szakkiállításokon, például Bázelben, gyengülő keresletet és magas árakat tapasztaltak. A GemGuide legutóbbi számában jelentős áremelkedéseket rögzítettünk a legtöbb rubin- és zafírkategóriában. Bár ezek a változások az aktuális kínálati árakat tükrözik, felmerül bennünk a kérdés, hogy fenntarthatóak-e. A Las Vegas-i kiállítás jó mutatója lesz az év hátralévő részében várható áraknak.

A tanzanit újra sikerre számíthat, mivel a zafír árai az átlagos fogyasztó számára egyre megfizethetetlenebbé válnak. A hozzáértő ékszerészek ki fogják használni ezt a színhelyettesítési lehetőséget. A tanzanitban az a nagyszerű, hogy számos méret esetében az árazás viszonylag kiegyensúlyozott, egy felső és egy alsó határértékkel. A legtöbb kiváló és extra kiváló minőségű tanzanit ára egy szűk, karátonkénti $450-$500 közötti sávba esik, míg természetesen néhány nagyobb, csúcsminőségű példány ennél drágább.

Komoly aggodalomra ad okot a rubinpiacon az a folyamatos törekvés, hogy az üveg-kompozit rubinokat egyszerűen csak egy másfajta „kezelt” rubinként próbálják eladni. Ez nem egy kezelési eljárás. Ez egy nem rubin anyag – azaz ólomüveg – és a rubin kombinációja, amelyeket még nyers állapotban kötnek össze, majd ezt követően csiszolnak. A chicagói helyi CBS csatorna egyik nemrégiben készült leleplező riportjában az újságíró két pár rubint vásárolt a Macy’s áruházban, amelyekről az eladók azt állították, hogy valódi rubinok. Az általam megvizsgált egyik pár egyértelműen jóval több üveget tartalmazott, mint rubint. Hogyan engedheti meg az iparág továbbra is, hogy ezeket kezelt termékként árusítsák? A fogyasztói bizalom forog kockán, és aggódunk a jövő miatt, ha az ilyen termékeket megfelelő tájékoztatás nélkül, valódi mivoltukat elhallgatva értékesítik.

A kezeletlen rubin árai az elmúlt években emelkedő tendenciát mutattak, főként két olyan tényező miatt, amelyekről már sokszor írtunk: a rubinárakat felhajtó ázsiai hatás, valamint a kezelések és újabban az üvegkompozitok elterjedése. Ezek a tényezők a kezeletlen kategóriát még drágábbá teszik. Az alábbi táblázat megmutatja, hogyan ugrott meg egy egykarátos kő ára mindössze néhány év alatt. Bár idén őszre egy lehetséges korrekcióra számítunk a hevített rubinok esetében, a kezeletlen darabokat a ritkaságuk miatt ez talán kevésbé érinti majd. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a kezeletlen kövekre vonatkozó ártáblázat a burmai eredetűnek tulajdonított rubinokra vonatkozik. Technikailag az Egyesült Államokba a burmai rubinok behozatala még mindig nem engedélyezett, bár a szankciókon enyhítettek. Mindazonáltal továbbra is Burma az a lelőhely, amelyhez minden rubint mérnek.

Az egyes kategóriák esetében csak a felső ársáv látható.

forrás: the GemGuide